Sorozatajánló - The Mist

2017. november 03. - Miumiu

Úgy látszik idén minden Stephen Kingről szól: a moziban már két könyvadaptációt is láthattunk, közben pedig a Netflix is ontja magából a King feldolgozásokat, hiszen náluk debütált a Gerald's Game és a Köd című sorozat is. A ködből 2003-ban már készült egy egészestés film, ami érdekes, de számomra viszonylag könnyen felejthető alkotás volt. Mivel King "A Köd" című írása még csak nem is "rendes" regény, hanem inkább egy hosszabb novella, nem igazán volt benne elég alapanyag egy filmhez. Ezért is csodálkoztam hogy a sok-sok regény közül miért pont ebből készült sorozat. Természetesen ahogy nekiálltam megnézni az epizódokat láttam, hogy valóban eléggé fel kellett duzzasztani az alapsztorit ahhoz, hogy valami élvezhetőt ki lehessen hozni belőle. Sajnos a végeredmény még a hozzátoldások ellenére is bőven hagy kívánnivalót maga után, nálam ezzel a sorozattal a Netflix most nem talált be.

A történet

A keretet a novellából már jól ismert történet  adja: egy amerikai kisvárosra furcsa, természetellenes köd ereszkedik, amelynek a forrása minden jel szerint a közeli katonai bázis. A köd nemcsak nyomasztó és félelmetes, hanem olyan lényeknek a rejtekhelye, amelyek gyilkolnak, ha ember közelébe kerülnek. Míg a novellában egy boltban ragadt túlélőcsoport megpróbáltatásait követhettük nyomon, a sorozatban három szálon fut a cselekmény: vannak túlélők egy plázában, egy templomban és van egy csapat, amelynek a tagjai több helyen is megfordulnak. Ez a sorozat valóban csak nyomokban tartalmaz Stephen Kinget, jelentős része már más fantáziájának a szüleménye. A ködben történtekkel párhuzamosan megismerhetjük a szereplők múltját is, ami segít eligazodni a néhol meglehetősen szövevényes viszonyok között.

A kritika rész már spoileres!

Kritika
A fókusz ebben a sorozatban nem a lényeken, a ködön és a rejtély megoldásán van, sokkal inkább az emberi kapcsolatokon és annak ábrázolásán, hogy hogyan viselkednek az emberek, ha kényszerből vannak összezárva, akár ismerősökkel akár idegenekkel. A sorozat készítői szerint meglehetősen rettenetesen, hiszen a bezártság és a veszély mindenkiből a legrosszabbat hozza ki. Az emberek közötti ellentétek kiéleződnek a konfliktusok a kapcsolatokban erősödnek. Mivel kisvárosban játszódik a cselekmény a szereplők nem idegenek egymásnak és úgy tűnik mindenki tud mindenkinek a viselt dolgairól, véleményüket pedig a legtöbben nem is rejtik véka alá. A kisvárosban az emberi rosszindulat és az előítéletesség szinte végtelen, akad vallási fanatikus, homofób, és végtelenül prűd ősanya. Ezt mondjuk nem kimondottan tartottam reálisnak, mert rendben hogy vidéki Amerika, de komolyan egy darab normális ember sem lelhető fel az amcsi kisvárosokban? 


Szerintem sajnos túl sok szereplőt igyekezett megmozgatni ez az évad, ezért sok mindenre nem jutott idő, annak ellenére, hogy több karakter is megérdemelte volna, hogy az írók mélyebben ábrázolják és esetleg jobban kibontsák a történetét. Nem elég, hogy a jelenben három szálon fut a cselekmény, még az egyes szereplők múltját bemutató flashbackekkel is teletűzdelték a részeket, ezekkel pedig sikerült nagyon kuszává tenni az évadot. A rengeteg szereplő között viszont alig akadt olyan akivel tényleg őszintén lehetne szimpatizálni, még kevesebb akinek valóban érdekelt a története. A főszereplő pasi például rögtön egy rettenetes balfék, aki annak ellenére is imádattal tekint a feleségére, hogy az a kisváros legkönnyűvérűbb nője és többször bizonyítottan megcsalta. A lányát Alexet akár sajnálni is lehetne, hiszen még az évad elején leitatják és megerőszakolják egy házibuliban, de engem inkább irritált, mert a nagy traumát követően nagyjából kimerült a szerepe annyiban, hogy bánatosan nézett maga elé és összehúzott kardigánban keresztbe font karokkal rótta a pláza folyosóit, néha eleresztve egy-egy szomorú sóhajt vagy halk félmondatot. Kifejezetten idegesített az homokos emos kölyök karaktere is. A sorozat végig azt sulykolta, hogy ezt a szereplőt aztán tényleg sajnálni kell, mert erőszakos az apja, a városban senki nem érti meg a másságát, sőt még az iskolában is zaklatják, számomra tehát borítékolható volt, hogy valami nem stimmel vele. S valóban, miután jól megsajnáltatták az összes nézővel kiderült, hogy valójában egy elmebeteg pszichopata, és természetesen az összes vele kapcsolatos előítélet igaz. Egyedül a vallási fanatikus idős hölgy volt üdítő színfolt a sorozatban, akinek az agyára mentek a köd lényei és kikiáltotta magát messiásnak a ködben élő lényeket pedig a anyatermészetet reprezentáló molyisten harcosainak, akik azért jöttek, hogy jól megbüntessék a kisváros bűnös lakóit. 


A katona, a drogos csaj, a focicsapat kapitánya, az áruház igazgatója, a rendőr, a pap, a ministráns sajnos egytől-egyik érdektelen karakterek voltak. Mivel az évad végére a nagy részük meghal, látszik, hogy sajnos csak azt a funkciót töltötték be, hogy legyenek szereplők, akiket jól ki lehet nyírni. Az egysíkú karakterábrázoláson sajnos a színészek játéka sem segít sokat, hiszen a legtöbben kifejezetten unottnak tűnnek, annak ellenére, hogy elméletben épp életük legnagyobb traumáját élik át és a túlélésért küzdenek. 

Sajnos a látvány sem az igazi. Valószínűleg nem volt túl nagy a költségvetés, de még ahhoz képest is ritka igénytelen lett például a köd ábrázolása. Pedig gondolná az ember, hogy a zárt terekkel és az állandó köddel rengeteget meg lehet spórolni a grafikán, így egy kis költségvetésű alkotásnak sem lehet gondja, de esküszöm, hogy a 2007-es film sokkal hitelesebb ködöt produkált, mint ez a sorozat, amiben mintha füstgépből nyomattak volna be egy adag tejfehér masszát a stúdióba. 

Ha valaki hatalmas King-rajongó, vagy éppen rengeteg ideje van az nézze meg nyugodtan, én sajnálom azt a 7 órát, amit erre áldoztam az életemből. 

Értékelés: 4/10

A bejegyzés trackback címe:

https://geekgirl.blog.hu/api/trackback/id/tr4013146232

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.