Horror Hétfő - Annabelle 2

2017. szeptember 11. - Miumiu

Amikor elkezdtem írni a blogomat, az első horrorfilmes ajánlómban pont az Annabelle című filmről írtam, enyhén szólva nem túl kedvező kritikát. Szerintem 4-es pontszámnál még soha nem adtam rosszabbat, ez a tény pedig tökéletesen illusztrálja, hogy mennyire rossznak találtam az Annabelle-t. Joggal merül fel a kérdés, hogy miért mentem el megnézni a horror-baba teremtéséről szóló előzményfilmet, ha ennyire lehúztam az alapfilmet. Nos, a válasz nem túl drámai: nyertem egy páros mozijegyet, ajándék lónak pedig ne nézzük a fogát.

Meglepő módon ez az előzményfilm nekem sokkal jobban tetszett, mint az időben később játszódó darab. Persze hiányossága volt bőven, főleg sztori-fronton és sokkal kiszámíthatóbb volt annál, mint amit szeretek. Viszont az atmoszféra kifejezetten hangulatosra sikerült és a tipikus ijesztgetős horrorfilmek minden kötelező eleme megvolt benne, így az egyszernézős horrorfilmek kategóriájában egy abszolút nézhető filmet kapunk.

Történet

Egy babakészítő és a felesége, a Mullins házaspár befogadnak a házukba egy csapat árva kislányt és az apácát, aki a gondjukat viseli. A pár egyetlen gyermeke korábban tragikus balesetben elhunyt és a babakészítő mester és neje úgy gondolták, hogy ideje lenne, ha egy kis élettel telne meg az amúgy hatalmas házuk. Plusz az árva lányok befogadásával még az éves jótékony cselekedet is megvolt. A házastársak azonban elfeledkeznek egy aprócska tényezőről: arról, hogy a halott lányuk szobájában egy gyilkos babát rejtegetnek az egyik szekrénybe zárva. A minden lében kanál és nagyon kíváncsi árvák természetesen megtalálják Annabelle-t, annak ellenére, hogy a ház ura megmondta nekik, hogy a halott lányuk szobája no-go zóna. Persze mit várunk egy csapat fiatal lánytól, ha már elhúzták az orruk előtt a mézesmadzagot és az a fránya ajtó még tárva-nyitva is van. Szóval az első részből és a Démonok közöttből már jól ismert megszállt baba kiszabadul és terrorizálni kezdi a ház lakóit. 

Értékelés

Amit főleg hiányoltam a történetből az az "teremtés" bemutatása hiszen a film alcíme azt sugallja, hogy itt majd bizony megtudjuk miként szállta meg a gonosz démon a világ legrondább porcelánbabáját. Ezt a szálat egy nagyjából három mondatos monológgal sikerül elintéznie a filmnek, ráadásul a babát még ennek az előzményfilmnek a történései előtt szállta meg a gonosz, hiszen az árvák már "készen" bukkannak a démoni játékra a szekrényben. Nem beszélhetünk tehát a klasszikus értelemben vett eredettörténetről, ami miatt nekem hiányérzetem volt, amikor kijöttünk a moziból. 

Ijesztgetésből egyébként nincs hiány, sőt, látszik, hogy ez az alkotás csak és kizárólag egyetlen célt szolgál, hogy az atmoszférával, nézői idegeken táncolással és jumpcare-ekkel rémissze halálra a horror-rajongó közönséget. Sajnos rám már az ilyenek nem hatnak, így nem féltem rajta, de az előttünk ülő két lány jól hallhatóan végigparázta az egészet (majd a végén megjegyezték, hogy többet nem néznek moziban horrorfilmet). Amikor az egyik jelenetben a pajtában sorra csavarodtak ki a lámpákból a villanykörték és az egyik lány felállt egy székre, hogy legalább az egyiket a helyén tartsa és ne legyen vaksötét, egyetlen kérdés motoszkált a fejemben: hogy nem égeti meg az ujját? Az ijesztő jelenetek sajnos végig teljesen kiszámíthatóak, szinte mindig tudni lehet, hogy "na itt most történni fog valami", így pedig már nem is félelmetes. 

De ez legyen az én bajom. Nekem az atmoszféra tetszett a legjobban a filmben, hiszen elve szeretem az olyan alkotásokat, amik nem a jelenben játszódnak, így különlegesek mind helyszín, mind kosztüm, mind látvány szempontjából. Kifejezetten jó választás volt egy 50-es évekbeli amerikai farmot választani helyszínnek, hiszen így nemcsak a vidéki hangulatba kóstolhatunk bele, hanem a szereplők izoláltságát is sokkal jobban átérezzük. A Démonok között világára mindig is jellemző volt a vallásosság, de ebben a korszakban a kereszténység sokkal markánsabban van jelen, ami megjelenik a karakterek szintjén és a ház dekorációjában is. 

A gyerekszereplők helyesek és kihozzák a magukból a maximumot színészkedés terén, viszont úgy éreztem, hogy sokkal több karaktert vonultat fel ez az alkotás mint amennyire valóban szükség van. Janice és Linda karakterein kívül ugyanis minden szereplő gyakorlatilag felesleges, a többi árváról nem sokat tudunk meg, a Mullins házaspár is csak azért szerepel, mert kellett egy keretet adni a történetnek és az árva lányokat befogadó tragédiától sújtott család pont jól mutatott a forgatókönyvben. Charlotte nővér a lányok tulajdonképpeni gyámja sem sokat tesz hozzá a cselekményhez, hiszen a funkciója annyiban kimerül, hogy a szánkba rágja az olyan dolgokat, hogy a démon azért választotta Janice-t, mert a gonosznak nagyobb kihívást jelent az tiszta, hitükben erős embereket megkísérteni. Sok horrorfilmben persze a szereplők nagy része "fogyóeszköz" és gyakorlatilag arra valók, hogy legyen kiket kinyírni, de Annabelle mindössze két gyilkosságot tud lezavarni a teljes játékidő alatt. 

Bár sablonos, de összességében véve hangulatos és nyomasztó film az Annabelle második része. Ez sem lesz az a horrorfilm, amit évekig emlegetni fogunk, de aki szereti a nézők maximális beparáztatására épülő kísértetfilmeket az nem fog csalódni benne. 

 

Értékelés: 6/10

A bejegyzés trackback címe:

https://geekgirl.blog.hu/api/trackback/id/tr2612774290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.