Könyvajánló - Stanislaw Lem: Éden

2016. február 05. - Miumiu

Nem is tudom hogyan történhetett, hogy sci-fi rajongó létemre egészen idáig nem olvastam Lemtől semmit. Pedig olvastam Asimovot, Frank Herbertet, Dan Simmonst, nagyjából mindenkit aki a sci-fi irodalomban számít. Aztán Karácsony környéén leértékelés volt a Szukits kiadónál és a hatalmas kedvezmények ellenére a fél fizetésemet könyvekre költöttem. Ekkor szereztem be a Stanislaw Lem összes művei címen futó négy kötetes sorozatot. Az első rész első könyve az Éden és azt kell mondanom, hogy egyáltalán nem csalódtam, sőt nagyon mély hatást tett rám a könyv.

A történet egy idegen bolygón lezuhant űrhajó legénységéről szól, illetve az ő felfedezéseikről. Őszintén szólva első felütésre  nem találtam túl izgalmasnak a témát, főleg azért sem mert a zuhanás során senki nem sérült meg és az űrhajó sem szenvedett maradandó károkat, így eleinte nem aggódtam sem a legénység tagjaiért sem a hazajutásukért. A véleményem azonban gyökeresen megváltozott, amint a szereplők tudósi kíváncsiságuktól hajtva elkezdik felfedezni a bolygót ahol lezuhantak és rájönnek, hogy az nem lakatlan. 

Ezen a ponton felkérnék mindenkit aki ódzkodik a spoilerektől, hogy ne olvasson tovább, mert a cselekmény fontos részeit is tartalmazza az írás.

Star Treken nevelkedett lány vagyok, úgyhogy ahhoz szoktam hozzá, hogy ha valahol egy idegen fajjal találkozik egy rakás tudós, akkor egyrészt fegyveres konfliktus nélkül (vagy minimális konfliktussal) megoldják a nézeteltéréseiket, illetve előbb-utóbb a különböző fajok csak megértik egymást. Az Éden ellenben rádöbbentett arra, hogy ez mennyire egy idealizált elképzelés a kapcsolatfelvételről. 

A könyv remekül mutatja be, hogy mi emberek mennyire hajlamosak vagyunk arra, hogy csakis a kialakult gondolkodási sémáink és eddigi tapasztalataink alapján ítéljük meg a minket körülvevő dolgokat. Tökéletesen ábrázolja azt is, hogy egy idegen bolygón ez a fajta korlátolt emberi gondolkodás mennyire nem működőképes. Szerencsére a főszereplők mindannyian tudósok úgyhogy erre ők is rájönnek, de egyre nagyobb aggodalmat kelt bennük, amit az Éden bolygón találnak.

Lem az egész könyvben remekül adagolja az információkat és nagyon figyel arra, hogy nehogy többet elmeséljen az olvasónak, mint amennyire a regény főszereplői egyébként is rájönnek. Ennek megfelelően az olvasó végig ki van éhezve minden apró információmorzsára amit megkaphat. Én nagyon szívesen olvastam volna még az Éden társadalmáról, annak ellenére hogy meglehetősen rémisztő kép tárul elénk. Bár jobban belegondolva ha egy idegen faj a második világháború vagy a kommunizmus alatt érkezett volna a Földre, lehet hogy ugyanilyen élményben lett volna része.

Szintén remekül bánik az író a harcjelenetekkel. Az, hogy ez első kapcsolatfelvétel békés lesz e valójában csak a véletleneken múlik. Aki lezuhant egy ismeretlen bolygón az eleve nem igazán van nyugodt lelkiállapotban, pláne ha egy idegen járműből kiszállni lát egy egy furcsa lényt, amelynek a békés szándékairól koránt sincs meggyőződve. Félelem és frusztráció miatt hihehtetlenül könnyen eldörren az első lövés.

A könyv végén felvett morális problémán még az olvasást követően is sokat gondolkodtam. A végére ugyanis két dolgot is sikerült elérnie a legénységnek: megjavították a hajót és nagy vonalakban megismerkedtek az idegen társadalommal is, amely sajnos az eredeti elgondolásuk szerint inkább disztópikus, mint idilli világban él. Az emberek ezen a ponton már tudják hogy vannak olyan  fegyvereik, amikkel beavatkozhatnának, a kérdés azonban az, hogy nem okoznának e hosszú távon sokkal nagyobb  kárt a bolygó társadalmának. A beavatkozás kérdése nem először kerül elő sci-fiben, de minden esetben nagyon nehéz kérdés, hiszen a lehetséges következményeket nem lehet előre látni, akkor sem ha jó szándékkal cselekszünk. Könnyen lehet hogy a beavatkozás révén rengeteg lény halna meg a bolygón. Ugyanakkor az is lehet, hogy a beavatkozás hiánya sodorja a bolygót a teljes pusztulásba. 

Az Éden nem egy akciódús sci-fi, ne számítson benne senki hatalmas űrcsatákra és epikus jelenetekre. Az Éden egy elgondolkodtató sci-fi, ami napokra beférkőzik az ember gondolataiba. Felveti az összes olyan dilemmát, amelyet egy idegen világ felfedezése egy új fajjal való kapcsolatfelvétel eredményezhet és szinte végig feszült, nyomasztó hangulatot áraszt. Aki szereti az intelligens olvasmányokat annak mindenképpen ajánlom.

Értékelés 10/10

A bejegyzés trackback címe:

https://geekgirl.blog.hu/api/trackback/id/tr308363558

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.